A svéd Looptroop idén először látogatott el hazánkba, és az A38 rendezvényhajón a koncert előtti délutánon a frontember Promoe, illetve Cosmic készségesen álltak rendelkezésre egy exkluzív interjúra.

HHH: Ha európai hiphopról beszélünk, akkor a legtöbb embernek a francia vagy német hiphop ugrik be egyből, a svéd hiphopról pedig keveset tudnak. Mi a helyzet felétek a hiphoppal?
Promoe: Nálunk különböző a helyzet teljesen, mint Franciaországban és Németországban. Svédország egy kis ország nyolc millió lakossal, és csak mi beszéljük a nyelvünket. Persze ott vannak a skandináv országok, de ők csak rokonok, nem értjük meg egymás nyelvét. Ez olyan, mint, hogy itt vannak a magyarok a Kárpát-medencében, körülvéve szláv nyelvekkel, és a magyarok csak saját maguk között tudnak kommunikálni a nyelvükön, mint ahogy mi svédek is. Ezért is kezdtünk már 1991-ben angolul elkezdeni reppelni, mert tudtuk, hogy csak így jutunk valamire nemzetközi szinten.

HHH: Soha nem is próbáltátok svéd nyelven nyomni?
Cosmic: De, van egy-két számunk mindig ami svédül megy, de az angol volt az alap kezdettől fogva. Tudod ránk is hatott az USA, ahonnan a hiphop ered, és mi is angolul vágtunk bele a buliba. Kezdettől fogva a hiphophoz, mint egyetemes műfajhoz akartunk tartozni, nem csak a svéd hiphophoz.

HHH: Akkor a rajongótábor is inkább európai, mint svéd?
Promoe: Nem, ennek ellenére a legnagyobb rajongói táborunk otthon van.

HHH: Most akkor ez nincs ellentmondásban az előzőekkel?
Cosmic: Az a helyzet, hogy jelenleg a svéd nyelvű hiphop haldoklik, vagy inkább azt mondanám, hogy teljesen halott. Kb. ’98-ban volt csúcspontján a svéd hiphop, ment a TV-ben, a rádióban, nagy nemzetközi lemezkiadók svéd anyavállalatai felkaroltak olyan tehetségeket akik svédül reppeltek, de aztán hirtelen kifújt az egész dolog, és jelenleg szinte be van fagyasztva a svéd szcéna. Nagyon sok pénzt nyomtak egy csomó szar előadóba, akik persze befuccsoltak. Talán ezért is teljesen elfogadott nálunk, hogy valaki angolul reppeljen.

HHH: Ja, azt már rég észrevettem, hogy akármikor skandináv emberekkel találkoztam, mindenki szinte perfektül beszélt angolul.
Cosmic: Igen, az angol egy eléggé általános nyelv, minden iskolában tanítják, és az emberek többsége beszéli valamennyire, így nem okoz gondot, hogy megértsék a szövegeket.

HHH: Mégis hogy sikerült ismeretségre szert tennetek otthon Svédországban?
Cosmic: Csináltunk egy demókazettát még ’92-ben, Superstars címmel, és abból csináltunk kemény harminc másolatot, és azokat szétszórtuk a baráti társaságunkban.
Promoe: Az csak harminc darab volt?? Jéézusom, milyen viccesnek tűnik az a mennyiség ma már… harminc darab kazi, érted? Már szinte el is felejtettem...

HHH: Mikor kezdtek el meghívni titeket fellépni, mikor indult be az egész?
Promoe: Az első fellépésünk, ha jól emlékszem 1995-ben volt, és aztán jött a többi is, de elég lassan indult be a dolog. Az első albumunk, a ”Modern Day City Symphony” csak 2000-ben jelent meg, úgyhogy nem siettük el, megvolt a tanulóidőnk. Igazából úgy mondanám, hogy három szakaszban fogható össze a Looptroop fejlődése eddig: ’91-’92-től ’95-ig egy abszolút minimális szinten voltunk, csak a haveroknak reppeltünk, aztán ’95-től az első albumunkig elkezdtünk néhány helyen fellépni és underground szinten ismertek lenni, majd az áttörést az első album jelentette, és onnan már nem volt megállás.

HHH: Régen graffitiztetek is ugye?
Promoe: Igen, pont mi ketten Cosmic-kal régen graffitiztünk, bár én még mindig a graffiti-életet élem, ha érted miről beszélek :)

HHH: Gondolom nem Promoe és Cosmic néven futottatok…
Cosmic: Nem, más alkotói nevünk volt…

HHH: OK, hagyjuk :) Saját kiadótok van, és szinte mindent önerőből csináltok. Ez mindenképp figyelemreméltó, de gondolom nem két fillér. Arra lennék kíváncsi, hogy miként sikerült arra a szintre jutni, hogy profi zenészekké váljatok, és a hiphop már mint megélhetési forrás szerepeljen nálatok?
Promoe: Eleinte mindannyian suliba jártunk, meg ilyen-olyan melókat csináltunk. Embee például, aki a zenéinket csinálja, értékesítési menedzser volt egy cégnél, úgyhogy többek között az ott szerzett tapasztalatait tudja most felhasználni.A DVSG kiadót 1998-ban alapítottuk, és onnantól léptünk igazából profi irányba. Végül 2000-re mindenki otthagyta az állását, meg a suliját, hogy a bandára koncentráljon. Minden sok pénzbe kerül, de mivel magunknak csináljuk, ezért kontrollálni tudjuk, és soha nem állunk le, éhesek vagyunk. Például ott van kint az a nagy turnébusz, az a fehér, látod? Általában egy ilyennel nyomulunk két-három hétig, amíg utazgatunk, de addig se állhat le a meló. Embee most is ott kuksol a buszban, és a laptopján épp zenét csinál valami srácnak.

HHH: Az szép, a pesti forgalom tuti megihleti :) Ha már a turnézásnál tartunk, jelenleg épp az új albumotokat, a Fort Europa-t promótáljátok. Hogy néz ez ki nálatok? Egy ideig turnéztok, aztán stúdiómunka, aztán megint turné?
Promoe: Nem, nem töltünk annyi időt a stúdióban. Az előző albumunkkal is majdnem egy évig turnéztunk, és most is kb. egy évig fogunk turnézni. Ez úgy néz ki persze, hogy mindig néhány napig otthon vagyunk, aztán elugrunk valahova fellépni, esetleg egy-két hétre, aztán megint vissza haza, de összességében sokkal többet turnézunk, mint amennyit stúdióban töltünk. Az új számokat, az új szövegeket útközben írjuk.
Cosmic: Ja, aztán megyünk haza és be a stúdióba. Általában egy hét alatt felvesszük az albumot, mert addigra már minden megvan. Az utómunka persze hosszabb, de általában hat hónap alatt kész van az is.

HHH: Állandóan mozgásban vagytok, más helyeket láttok. Mennyiben inspirálja ez a szövegeiteket?
Promoe: Teljesen, ember! Soha nem tudhatod, hogy mitől kapsz ihletet. Lehet, hogy attól, hogy most itt dumálok veled, vagy hogy itt vagyok Budapesten, meg esik az eső, vagy bármi ami később eszembe jut, és amikor nekifekszem és írom a szövegeimet ezek mind visszahatnak.

HHH: Értem. Zenekészítés: először az alap van meg, vagy a szöveg?
Promoe: Először az alap, mindenképpen. Vagyis úgy mondanám, hogy először jön valamelyikünktől egy ötlet, egy cím, vagy valami, aztán Embee csinál pár instrut, és mi meg meghallgatjuk, és elkezdünk írni rá szövegeket. Régen persze én is csináltam, hogy írtam „üres” sorokat, aztán ráreppeltem mások instrumentaljaira, vagy arra a szövegre kerestem a saját alapok közül. Ma már inkább meghallgatom a zenét, és a zenéből merítem az erőt és úgy írok rá szöveget, hogy a zenéhez illeszkedjen.

HHH: Készítettetek-e már közös felvételt a keleti blokkból származó előadókkal?
Cosmic: Igen, csináltunk egy közös számot DJ Witch-csel, aki prágai, és elég jó DJ. Mindenféle mixtape-eket meg válogatásokat csinál és közreműködtünk az albumán.
Promoe: Ja, meg ott volt az a srác Bulgáriából, MC Smoltan. Ő meg meghívott engem egy feat.-re és csináltunk egy közös számot.

HHH: Tehát nincs gond a keleti oldallal szerintetek. Miként látjátok, felzárkózott már a volt KGST-banda az európai hiphop-színvonalhoz?
Promoe: Elég nehéz szerintem összehasonlítani a keleti és nyugati blokk szintjét. Igazából nem is tudnék olyat mondani, hogy nyugati szint, mert ha megnézed például a franciákat meg a németeket, tök különböző a stílusuk, mint ahogy a briteknek is, és nem lehet olyat mondani, hogy ez vagy az a nyugati szint. Nem az számít, hogy honnan jöttél, hanem, hogy mit tudsz csinálni. Erről szól a hiphop.

HHH: A rajongótáborotokban tuti, hogy nem a származás a lényeg. Ha jól tudom elég sokan az USA-ban is ismernek és szeretnek titeket. A minap például olvastam egy interjút a Beastie Boys egyik tagjával, és amikor kérdezték, hogy kiket hallgat, azt mondta, hogy régi Nas számokat, illetve Cypress Hill-t meg Looptroop-ot.
Promoe (meglepődve): Komolyan? Hát az szép… Ezt nem is tudtam. Az igaz, hogy kapunk egy csomó e-mailt a tengerentúlról, de nem lehet felmérni, hogy ez mit jelent.

HHH: Hogyhogy nem léptetek még ott fel soha?
Promoe: A sötét erők visszatartanak minket! :) Na komolyra fordítva a szót, szóval lehet, hogy minden nagyobb városban mondjuk szeretik a zenénket hárman. Ez elég szép, de Amerika rohadt nagy és ha egy helyre elmegyünk, nem biztos, hogy a rajongók mind ott vannak illetve oda tudnak menni. Nagyon sok visszajelzést kapunk még egyébként Kanadából is. Lemezünk még hivatalosan egyik országban nem jelent meg, de reméljük, hogy ez az album, a Fort Europa talán kikerül ott is a polcokra, és egyszer meghívnak minket valahova zenélni. Az a vicces, hogy a saját lemezkiadónk, a David Vs. Goliath, a Burning Heart kiadóhoz tartozik, ami igazából egy amerikai cég leányvállalata, és ők ráadásul olyan neveket igazoltak le mostanában, mint Gift of Gab a Blackaliciousból, meg Sage Francis. Szóval már megy a hiphop vonal, mert eredetileg a deszkás punkrock zene volt a fő irány, de mi még nem kerültünk képbe. Lassabb az áttörés, de nem bánkódunk miatta, mert annyi helyen nem voltunk még így se, ugye most vagyunk először Magyarországon is, pedig itt van Európában. Nem izgulunk azon, hogy nem voltunk még az USA-ban, majd eljutunk oda is egyszer.

HHH: A hivatalos website-otok a www.looptroop.nu ugye?
Cosmic: Igen.

HHH: Mi a fene az az nu? Mert, hogy nem Svédország, az tuti :)
Cosmic: Az nu valami apró kis karibi sziget, és az ő webes országjelük ez az nu, viszont ez a szó azt jelenti svédül, hogy „új”, és ezért nagyon sok svéd weboldalt oda regisztrálnak, mint ahogy a miénk is ilyen.

HHH: Értem, mostmár fény derült mindenre! Köszönjük az interjút, jó bulit!
Promoe és Cosmic: Mi is köszönjük a lehetőséget. Peace!

szöveg/fotó: aMGee