Nem hiszem. Az idei Sziget – követve „jó” szokását – idén az idei évben sem a hip-hop zene kedvelőinek kedvezett leginkább. Persze rengeteg egyéb eseményre látogathatott el az, aki kicsivel szélesebb zenei látókörrel rendelkezik, és idén talán valamivel több volt a nézhető dolog a rendezvényen, de még mindig nem volt az igazi. De itt volt Busta Rhymes a nagyszínpadon, a pénteki nap pedig mint hip-hop nap vonult be az évkönyvekbe, hiszen a Tálentum színpadon és az Elektron sátorban is pörgött az underground.

Az idei rendezvény mindenképpen legjobban várt eseménye a hip-hop rajongók számára Busta Rhymes koncertje volt. Korábbi, videón felvételek alapján mindenki arra számított, hogy kellemes időtöltés lesz ez az kb. egy óra. Én úgy gondolom, ez meg is történt. Igaz, sajnos egy-két sztárallűrtől sem volt mentes az este, a sajtótájékoztató elmaradt, a fellépőket nem lehetett megközelíteni, senki sem nyilatkozott azok közül, akikkel érdemes lett volna interjút csinálni. Mindemellett fotózni sem nagyon engedtek, a biztonságiak Busta testőrségével kiegészítve az egész koncert alatt szisztematikusan vették el a képrögzítő eszközöket az első sorokban lévőktől. Egy srácnak a videó kamerája bánja az estét. Szóval voltak érdekes dolgok.

Busta elválaszthatatlan társával, Spliff-fel érkezett. A szokásos néptúráztatás (Say heey, say hooo!) meghozta az eredményét, és még a máskor olyannyira jellemző angolul nem tudás (kérdés: „Ya wanna go home?”; válasz: „Yeeeah”) sem volt annyira jellemző, köszönhető ez a fesztivál soknemzetiségű látogatóinak. A srácok nem bízták a véletlenre, szinte csak a slágerekkel készültek erre az estére, ami érthető is, hogyha a közönség összetételét nézzük. Persze szerencsére bekerült a szórásba néhány klasszikus, mint például a „Scenario” című dal, amit az A Tribe Called Quest követett el Busta régi csapatával, a Leaders of The New School-lal közösen. A színpadi műsor óraműpontossággal megtervezett előadás volt. Ami negatívum volt szerintem, az a hangosítás, valamint az a több mint tíz perces átkötés, amely a Mariah Carey-vel közös dalát előzte meg. Vicces volt amit ott mondott (hogyan kell csajozni egy klubban), csak kicsit hosszúra sikeredett. Mindent összevetve jó koncertet láthatott a Sziget közönsége, eddigi talán legjobb hiphop koncertet, ami a fesztivál történelmében a nagyszínpadra állíttatott.

Persze ezen kívül is akadt néhány dolog, amelyre érdemes volt kilátogatni, mint például másnap a Tálentum színpad este hattól kezdődő underground felvonulása. Sajnos a végére értem ki, így nem láttam a már fellépett Raptorzt, Dynasztiját és Pluside-ot, csak a Chilzim Entertainment nagysikerű produkcióját bírtam megtekinteni, hát vicces volt. Elég sokáig is tartott, és elég rossz is volt (a szokásost, a hangosítást meg sem említem…), de szerencsére utána a Wan2 sátorban Sena lépett fel, és végre kaphattunk egy kis minőséget is. Itt is érdekesen szólt a cucc, de mindez nem zavarta a körülbelül háromezres tömeget, akik egy emberként tomboltak az élő zenekarral felálló ghánai származású hölgy performanszára.

Innen átromboltunk az Elektron sátorba, ahol a Waacumairs brigád és Az Idő Urai léptek fel, mérsékelt sikerrel. Voltak itt is emberek szép számmal, de a szokásos magyar repbetegség, az antipartizás lett úrrá a nézőkön, ugyanis szinte alig mozgott valaki a közönség soraiban. Természetesen a hangbrigád megint kitett magáért… nem értem hogy egy ekkora rendezvényen, mint a Sziget, miért nem tudnak olyan hangosítókat alkalmazni, akik értenek is ahhoz, amit csinálnak. Vannak ilyenek is az országban… na mindegy.

Az este legenergikusabb hiphop megmozdulása a Siemens sátorban megrendezett Animal Cannibals koncert volt. Élő zenekar, tombolás, energia, minden ami kellett, az megtalálható volt a műsorban. Egyetlen negatív dolog volt az egészben, de gondolom az kitalálható már, az eddigiek alapján. Azt leszámítva, Sena mellett a legjobb választás volt azon az estén.

Ezeken kívül még akadt néhány esemény, amely érdemelt volna egy-két szót, de sajnos tényleg csak néhány. Remélhetőleg jövőre lesz több program, amik közül az ezt a zenét hallgatók tudnak majd választani, van is néhány brigád, ami ennek elérésén dolgozik, reménykedjünk, hogy sikerrel járnak.

megjegyzés: Sajnos a legjobb képeink a Busta Rhymes koncertről elvesztek a memóriakártyáról. Az okát nem tudni, hogy miért történt ez, bár azt is hozzá kell tenni, hogy nem is hagytak szinte senkit fotózni, fél percnyi lehetőség volt képek készítésére, aztán a fotósokat kiterelték az árokból.

Tschöppy